1.     Számítottál-e a kókai vereség után arra, hogy a mi csapatunk lesz ősszel a befutó?

- Nagyon nem foglalkoztam vele, hogy fél évkor ki lesz a befutó. Persze külön öröm, hogy sikerül az élről várni a tavaszt, de igazán az fog számítani, hogy a bajnokság végén mi lesz.

2.     Ha már szóba került az idei nagy rivális, a Kóka, hogy emlékszel vissza az ellenük lévő rangadóra?

- Nagy fájdalom, hogy Kókán vereséget szenvedtünk, hiszen, aki ott volt a mérkőzésen az láthatta, hogy közelebb álltunk a győzelemhez, mint a házigazdák. Sajnos azon a mérkőzésen a nagy helyzeteket elpuskáztuk, és ennyi lehetőséget nem lehetett kihagyni büntetlenül. Ezen a mérkőzésen három pontot vesztettünk, mert simán megnyerhettük volna a találkozót.

3.     Melyik mérkőzésre gondolsz vissza a legszívesebben, és melyiket felejtenéd el?

- Általában az összes győztes találkozóra szívesen emlékszik vissza az ember, ami talán mégis kiemelkedik, az itthoni Tápiószecső elleni bajnoki, nekem az tetszett a legjobban. Azon a derbin megfelelt a mutatott játék, és az eredménnyel is elégedet lehetettem, szerintem az volt az idei legkiemelkedőbb produkciónk.
A legrosszabb, nem is játéktekintetében sokkal inkább az eredményt nézve, az itthoni Dunaharaszti ellen elszenvedett kínos vereség. Az egy nagyon fájó ponthullajtás volt, mert úgy érzem abban a mérkőzésben is sokkal több volt.

4.     Hazai pályán nem megy úgy a csapatnak mint idegenben, hiszen 7 ponttal többet vesztettünk pályaválasztóként, mint vendégként. Ennek csak a sorsolás az oka, vagy valami más?

- Nem, a sorsolásnak ehhez semmi köze. Úgy gondolom ennek az lehet az oka, hogy ebben a bajnokságban mindenki ellenünk akarja megmutatni, hogy mennyire jó csapat, főleg itt Törökbálinton. Olyan defenzív játékot játszanak itthon ellenünk, hogy a meccsekben benne van a pontvesztés lehetősége is. Idegenben is több csapat produkál ellenünk védekezőbb játékot, ez annak tudható be, hogy ebben az osztályban egy elég erős csapatnak számítunk, de ott több esélyünk van mégis a jobb eredmény elérésére.

5.     Hogy szerepelnek a nyáron érkezett játékosok beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket?

- A nyáron igazán kakukktojást nem igazoltunk, hiszen mindig tisztába vagyunk vele, hogy azok a játékosok, akik ide kerülnek, milyen képességekkel rendelkeznek. Szerencsére Bábik Tibor személyében egy nagyon jó futballista került hozzánk, aki sajnos egy sérülésnek köszönhetően huzamosabb időre kidőlt, de azokon a mérkőzéseken, amikor pályára lépett megfelelő teljesítményt nyújtott, én körülbelül ezt a teljesítményt vártam tőle, ám ha nem lett volna a kényszer pihenője, akkor véleményem szerint még jobb teljesítménnyel rukkolhatott volna elő. A Galántai Zsolt személyében tudtam, hogy egy nagyon gólerős, rutinos támadót igazol a csapat, ő abszolút beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Meg voltam elégedve az újonnan igazolt játékosokkal.  

6.     „Divatossá” vált a fiatalítás fogalom. Itt is tervbe van véve?

- Én úgy gondolom, hogy ezzel a fiatalítással csínyán kell bánni, mégpedig azért, mert egy olyan csapat, ahol nincs kimondva, hogy bajnokságot kell nyerni, ott sokkal nyugodtabban lehet a fiatalokra támaszkodni, a jövőt építgetni. A mi célunk pedig, a bajnokság megnyerése és nem az, hogy esetleg a jövőcsapatát építsük. Ebben az esetben nem vagyok a túlzott fiatalítás híve, mert a fiatalokhoz türelem kell, hogy jó eredményeket produkáljanak nekünk, meg iszonyatos szükség van mindenegyes pontra. Próbálok egy közép utat megtalálni, de valószínűleg nem lesz észnélküli fiatalítás.

7.     Várható-e bármi változás tavaszra?

- Én úgy gondolom, hogy ez a keret, ami most Törökbálinton van, abszolút alkalmas a bajnoki cím elhódítására. Nincs tervbe véve új játékos szerzése, azonban, ha sikerült találni egy piacképes, jó képességekkel rendelkező játékost, aki a csapat hasznára válna, akkor őt megpróbáljuk leigazolni. De, mint eddig is nem igazán vagyok híve az össze-vissza igazolgatásoknak. Csak akkor fogunk igazolni, ha ez indokolt lesz.

Készítette: Süveges Péter