1.     Milyen tervekkel vágtunk neki az idei bajnokságnak?

- Egyáltalán nem ismertük a mezőnyt, sötétben tapogatóztunk. Azt a célt határoztuk meg, hogy meglegyen a biztos bennmaradás, azon belül, meg benne lehet bármi helyezés, persze újoncként azért nem voltak túl vérmes reményeink.   

2.     Mi/Ki volt a kulcsa a sikeres szereplésünknek?

- Azt nem mondanám, hogy ki, mert itt húsz kulcsa volt a sikernek, egy vagy két emberre ezt nem lehet kivetíteni, ugyan olyan fontos szereplője volt mindenki a csapatnak, mint a másik. Annak köszönhető a jó teljesítés, hogy a csapatunk gyakorlatilag már évek óta együtt van. Ehhez idén jöttek a fiatal játékosok, akik elég jól illeszkedtek be ebbe a rendszerbe. Tudtuk, hogy mit akarunk majd játszani, és ezt sikerült is megvalósítani.

3.     Miben más a megyei I. o. és az NB III?

- Talán a fizikai dolgokban különbözik, gondolok itt a játék gyorsaságára, a játék ritmus gyorsabb valamivel, mint a „megyeegyben”, illetve, ami még meghatározó különbség a két osztály között, hogy a negyed-osztályban kellett évente játszani öt éles meccset, itt meg kell játszani tizenötöt. Az NB III-ban az utolsó helyezett ellen sem lehet biztosra menni. Itt minden találkozón sokkal jobban kell koncentrálni, kiegyensúlyozottabb teljesítményt kell nyújtani, mint a megyei első osztályban, mert ott többször is belefért, hogy egy gyengébb teljesítménnyel is simán lehetett hozni a meccseket, mert az első négy-öt csapaton kívül, azért a többi igencsak haloványan teljesített.

4.     Melyik mérkőzésre gondolsz vissza a legszívesebben, és melyiket felejtenéd el?

- Minden mérkőzésre szívesen visszagondolok, mert olyan nagyon sok kudarc nem ért minket. Ami után azt mondom, hogy hiányérzetem van, az a Martonvásár elleni meccs, nem azért mert elvesztettünk itthon két pontot, hanem maga a játékképét nézve, 3-1 után, azért nem ildomos dolog otthon döntetlenre hozni egy meccset. Illetve gondolhatok a legutóbbi budafoki meccsre, ahol kikaptunk, bár ott igazán csak a körülményekkel lehetett gond, hisz a csapat jól futballozott, de sajnos vannak ilyen mérkőzések is, amikor nem a játékosok játsszák a főszerepet. Ami viszont a legeslegjobban bosszant, az a Csepel ellen meccs, fizikálisan és mentálisan sem tudtuk az a teljesítményt nyújtani, amit az előtt heteken át. Szerintem ez volt a leggyengébb mérkőzésünk játékban is, hogy kikaptunk, az benne van, nem is az eredmény fájt, hanem a mutatott teljesítmény, illetve a hozzáállás.
A többi mérkőzésen rengeteg siker élményünk volt, persze ekkor is adódtak kicsit gyengébb periódusok, de a csapat ezeket remekül átvészelte, s nagyon jó mérkőzéseket játszottunk. Egy csata mindenképp kiemelkedő volt, az itthon játszott Százhalombatta elleni bajnoki, ami egy nagyon jó színvonalú mérkőzés volt, meggyőződésem, hogy a mérkőzés – természetesen a ’Batta jóvoltából is – egy osztállyal feljebb is megállta volna a helyét, mind iramban, mind technikai téren, ez szerintem egy nagyon jó mérkőzés volt.

5.     Várható-e bármi változás (játékos keret, infrastruktúra)?

- A játékos keret nem tudom, hogy, hogy fog alakulni, sok mindentől függ. Nem tudom, hogy ki az, aki esetleg önkényt akar távozni, mert nincs olyan játékos a keretben, akitől mi önkényt megválnánk, hacsak nem akar eligazolni. Úgy gondolom, hogy a játékos állomány nem nagyon fog változni, ha csak nem távozik valaki, mert akkor ahhoz mérten fogunk igazolni.

6.     Az őszi szereplés tudatában, milyen célokkal fogunk neki vágni a tavasznak?

- Attól, hogy jól sikerült ez az ősz, nem kell, hogy elvakítson bennünket, ez a csapat én szerintem még mindig tud fejlődni, esetleg játékban is. A maximálisat, amit ki lehet hozni a hátralévő tizenöt meccsből, azt mi megpróbáljuk. Sokan rebesgetik az osztályváltást. Ennyire azért én nem mennék előre, korai erről még beszélni. Sem a játékos állományunk, sem az anyagi hátterünk nem alkalmas ebben a pillanatban az NB II-re.
A célok természetesen nem változtak (a biztos bennmaradás – a szerk.), persze az ősz tudatában ezeken lehet finomítani. Ha az első négy-ötben tudnánk végezni a szezon végén, akkor elégedettek lehetnénk.

Készítette: Süveges Péter